Ajánlom magamat

Utolsó kommentek

  • Paraphone: @Ahoj-: Köszönöm a kiegészítést, egyetértek, írtam is, hogy nem ész nélkül kellene mindent bezárni, hanem alaposan megvizsgálni, mely vonalakban van olyan érdemi potenciál, amit fejlesztésekkel elő ... (2020.05.21. 10:28) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Artyom2034: Sokáig nem voltak cikkek. Nem akarsz írni az azóta történt dolgokról? Pl.: önkormányzati választások, gyöngyöspatai úgy? (2020.05.20. 17:19) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Ziu9: Azt a kérdést sosem teszik fel, hogy azok az utasok, akik a mai napig utaznak egy vasúti mellékvonalon (ahol néha tényleg úgy tűnik hogy megállt az idő), ehhez ők miért ragaszkodnak? Pedig oka van: ... (2020.05.20. 15:35) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • okleveles naiv: Tök jó, de... :) Az a "probléma" a gondolatmeneteddel, h ésszerű, logikus, és a zemberek javát szolgálná. Viszont a mogyoró "elit"-nek ezek semmit sem számítanak. Nekik a másik számít, amit írtál, h... (2020.05.20. 14:48) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Ahoj-: Azért volna néhány mellékvonalban potenciál. Ott van pl Kecskemét - Félegyháza - Szentes - Orosháza - Békéscsaba - Gyula tengely. Utas lenne rajta, feltárja az alföldet, csak ugye vagy kétszer - h... (2020.05.20. 13:03) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Utolsó 20

Címkék

abortusz (1) adóbevallás (1) ajánló (1) aktuálpolitika (5) alapelvek (1) alkohol (1) államadósság (1) államforma (2) allergén növények (1) anarchia (1) arculat (1) bankrendszer (1) Bayer (1) bevándorlás (2) bevételszerzés (5) bevezetés (1) Budapest (1) célok (1) cigaretta (1) devizahitel (1) drogok (1) egészségügy (1) egyházak (1) energetika (1) energia (1) Európai Unió (2) fejlesztés (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) Ferencváros (1) filozofálás (4) földtörvény (1) függetlenség (1) futball (1) garanciák (1) GMT+2 (1) gyalogos (1) gyorsvasút (1) hálózat fejlesztés (4) hatásvizsgálat (1) háziorvos (1) hirdetés (1) homo (1) homoszexualitás (1) honvédelem (2) hulladékgyűjtés (1) hulladékkezelés (1) idő (1) idősellátás (1) Ikarus (1) intézmények (1) invazív fajok (1) járműgyártás (2) jogállam (1) kamatterhek (1) káros szenvedély (1) kerékpáros (1) kerülendő szimbólumok (1) költözés (1) környezetvédelem (1) köszöntő (1) kötött pálya (5) közel-kelet (1) közigazgatás (1) közlekedés (10) közmédia (1) közösségi közlekedés (1) közterület (1) közterületek (1) közúti (3) külpolitika (3) kultúra (1) kutatás (1) lányok (1) légi (1) Magyar Munka Szervezet (1) Magyar Szabvány (1) Magyar Termék (1) megújuló energia (1) mellékvonal (1) menekültek (1) metró (1) mezőgazdaság (1) migráció (1) MMSZ (14) műemlékvédelem (1) működési területek (1) multikulti (1) nagymaros (1) Nato (1) négynapos munkahét (1) NER (1) nők (1) nyílt levél (1) nyugdíj (1) oktatás (2) önkormányzat (1) óraállítás (1) OVER (1) Paks2 (1) park (1) politika (1) politikai profil (4) popr (4) posta (1) prioritások (1) Rába (1) rágógumi (1) regionális központok (1) reklám (1) rendőrség (1) rendszerváltás (3) repülőtéri gyorsvasút (1) spiritualizmus (1) sport (2) szabályozók (1) szabványok (1) személyi okmányok (1) személyi összetétel (1) Szent Korona (1) szerencsejáték (1) szerviz (1) szigetelés (1) szobrok (1) szolgálati közlemény (3) természetvédelem (1) térségi együttműködés (1) tervezett elavulás (1) tolvajkergetők (1) Tomcat (1) tömegközlekedési csúcs (1) történelem (3) trianon (1) ügyintézés (1) Ukrajna (1) választás (4) valódi nemzeti konzultáció (1) vasúti (4) villamos (1) vízi (1) vízügy (1) zárszó (1) Címkefelhő

Feedek

Országmentés, béta verzió.

2016.05.29. 19:11 Paraphone

PoPr3.: Homoszexualitás

Címkék: homoszexualitás homo popr politikai profil

A PoPr sorozatban többször megfigyelhető lesz az a jelenség, hogy azok a rétegek ordítanak a leghangosabban a diszkriminációról, akiknek a történelem során sosem volt akkora egyenjogúságuk és elfogadottságuk, mint manapság. És ez egy egyenes arányosság: minél nagyobb a tolerancia, annál hangosabb a sírás.
Egy normális világban nem is lenne a homoszexualitás téma, nem lenne miről beszélni. De mivel a fülünket napi szinten harsogják tele ezzel, és az egyszerű, vétlen heteroszexuálisokat minduntalan a homofóbia stigmájával címkézik fel olyan esetekben, amikor elmulaszt felállva, éljenezve tapsolni minden egyes homo-megnyilvánulás után, ezért a téma sajnos kibeszélésre szorul.



Ahogy a bejegyzések végén, a dőlt betűs megjegyzésben is írom: ezen a blogon a krumpli, az krumpli.
A homoszexuális, mint kifejezés, NEM sértő. Sem a homogén (=egynemű, egyforma), sem a szexuális (=szexuális) nem sértő, diszkriminatív szavak. Tisztán és érthetően különbözteti meg az ellentétes (=heteroszexuális), és a saját neműekhez vonzódókat.
A ratyi, homokos, buzi, azok igen: vulgáris, és sértő szavak. Nem is használom őket (itt), mert nem kívánom mások puszta másságát alapból negatívan minősíteni.
Ugyanezért nem vagyok hajlandó a gay (=homoszexuális, csak éppen angolul), a más (szerencsére minden ember más), a meleg (a homo-k testhőmérséklete pontosan ugyanannyi, mint a heteróké, amennyiben nem lázasak éppen) szavakat sem alkalmazni.
Nem rosszabbak - nem jobbak.

Mielőtt alaptalan vádak érnének: ismerek, ismertem homo embereket. Jó néhány évig a baráti társaságom perifériáján kényelmesen megfért egy maroknyi, főként férfiakból álló kis homo közösség. Kedveltem őket, mert szenvedélyes, érzékeny (olykor túlérzékeny), rendes emberek voltak, mindenféle magamutogató allűr nélkül. Persze az általánosításban nem akadályozhat meg az a tény, hogy nem ismertem az ÖSSZES hazai homo-t...

Ebben a bejegyzésben - a következő sorokat leszámítva - kizárólag a homoszexuális, azaz a saját neméhez vonzódó embertársainkról lesz szó.
Úgy gondolom, hogy a társadalom százezredrészét érintő egyéb devianciák és elhajlások, mint a transzneműség, a queer-ség, a vödörszexualitás, és még ki tudja, hányféle hóbort nem érdemesek a kiemelt figyelemre.

Nem kívánok külön foglalkozni a biszexualitással sem. Határozott meggyőződésem, hogy ez nem egy megkerülhetetlen állapot, hanem az egyén saját választásának eredménye. A biszexuálisok vélt, vagy valós sérelmei feletti kesergés egyenértékű a lebukott bliccelő kapcsán érzett empátiával.

A biszexualitás négy módon alakulhat ki (sosem születéstől ered):

- Az adott egyén merev, konzervatív családban, vagy közegben nő fel. Született homoszexualitását elnyomják, majd felnőve ő nyomja el magában tovább. Az ellenkező nemmel folytatott kapcsolatai vágytalanok, lelketlenek, és nyűgösek. Később, felnőve, közegéből kiválva elkezdheti élni a homo énjét. Ezek az emberek képesek az ellenkező nemmel való testiségre, csak éppen nincs rá igényük, mégis, ha lehet, biszexuálisként definiálják magukat, mivel annak a társadalmi elfogadottsága valamiért nagyobb (="legalább félig normális vagy").

- A biszexek túlnyomó része nő. Ez köszönhető annak, hogy a lányok gyermekkoruktól kezdve egymással kedvesebb, fizikailag gyengédebb, ölelős-táncolós, kooperatív játékokat játszanak, szemben a fiúk versengésre alapuló, erőszakos játékaival. A fiatal lányok barátnőikkel bizalmas, mély testi-lelki kapcsolatban állnak, jó példa erre az a nem ritka jelenség, hogy a tinilányok a barátnőiken "gyakorolják" a csókolózást. Ez fiúknál gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne.
A hetero nőkben a másik nő testével szembeni elutasítás tehát alapból kisebb, mint a férfiak esetében, amit speciel férfiként meg is értek :).
Hozzátesz mindehhez egy lapáttal az, hogy a férfi és a női szexuális igények finoman szólva sem egymás tökéletes másai. A figyelmes gyengédséggel, amit a nők tudnak nyújtani, a férfiak jórészt nem tudnak mit kezdeni, nincs rá igényük, és ritkán tudják megfelelően viszonozni. Ám, amikor egy nő, hogy-hogy nem, leszbikus kísérletbe "keveredik", egészen újszerű területei nyílnak meg számára a kölcsönös örömszerzésnek.

- A férfi biszexuálisok nagy része kényszeresen biszex. Börtön, javító-nevelőintézet, hadsereg: mind olyan területek, ahol kizárólag férfiak élnek hermetikusan elzárt, erős alá-fölérendeltségi viszonyrendszerben. Ez az időszakos homo-állapot megszűnik a közegből való kiváláskor, mivel ebben az esetben a szexualitás nem a nemi vágy, hanem a dominancia kifejeződése. Hasonlóan ahhoz, ahogy a hazánkat "felszabadító" szovjet katonák válogatás nélkül erőszakoltak meg fiatalt és időst, nőt és férfit.

- Végül akad egy szűk kör, a kiégett hedonisták csoportja, akik jódolgukban fordulnak a saját nemük felé is. Olyan, többnyire könnyűzenei előadókra gondolok itt, akik 20-30 éves korukra megcsömörlenek attól a tudattól, hogy gyakorlatilag a világ összes nőjét megkaphatják, számukra a férfiak új, izgalmas kihívást - egyáltalán: bármilyen kihívást - biztosítanak. Pár példa: Freddie Mercury, George Michael, Adam Lambert.

A kérdezz-felelek szisztéma egyre jobban tetszik, úgyhogy most következzen ismét az.

A homoszexualitás tanulható, és mint ideológia, terjeszthető
Nem.
A homoszexualitás egy születéskor már meglévő, genetikai elváltozás következménye. Nem olyan, mint a vegetarianizmus, amire érvekkel rá lehet venni az embereket.
Az, hogy manapság a nyugati kultúrában egyre több a homo, nem annak a következménye, hogy a médiából ömlik a pozitív diszkrimináció velük szemben, hanem annak, hogy az irántuk tanúsított elfogadás, és közömbösség egyre többüknek teszi lehetővé azt, hogy felvállalja az irányultságát.
Számarányosan ugyanannyi homo él Kongóban, Iránban, vagy Oroszországban, mint mondjuk Hollandiában, csak az előbbiekről nem tudunk.

A homo-k súlyos betegségeket terjesztenek, mint a hepatitis, meg a HIV
Nem.
...vagy legalábbis nem gyakrabban, mint bárki más, hetero. Manapság ez a ’80-as, ’90-es években, az USÁ-ban elterjesztett, a homo-k lejáratását célzó tévhit már kihalóban van.
Ha megfogom a kapaszkodót a villamoson, vagy leülök egy étteremben a székre egy homo után, ugyanúgy nem leszek se AIDS-es, se hepás, mint ahogy nem fertőződök meg a homoszexualitással sem.
Valójában egy intravénás heroinista társasága, vagy egy átlagos, harmadik világbéli egészségügyisé nagyobb kockázatot jelent ilyen téren, de pl kezet fogni velük, vagy megölelni őket, kockázat nélkül lehetséges. (A nyelves csókot már meggondolnám.)

A homo-k, a nők is, de főleg a férfiak, rámenősek, és a heterok popsijára pályáznak
Nem.
A homo-k egymás között valóban elég csapongó és szabados szexuális életet élnek, nem kimondottan hűségesek, és a kapcsolataik torzak, rövid ideig tartók. Valóban nyomulósak és rámenősek.
Viszont egy homonál a visszautasítás jóval áthághatatlanabb tiltást jelent, mint némely heteronál. Miért? Gondoljunk bele: számukra elképzelhetetlen, hogy összejöjjenek egy ellenkező neművel. Tökéletesen ismerik, és értik azt az elutasítást, amit egy hetero érez egy azonos neművel szemben, így szigorúan tiszteletben is tartják azt.

Magyarországon nem csókolózhat egy homo pár nyilvános helyen, mert megbámulják, vagy rászólnak
Igen.
Valóban így van, de vegyük észre, hogy a "kinézés", és olykor a "rászólás" nem az irányultságuknak szól, hanem a szexualitásnak magának. Mert az lehet, hogy mondjuk Párizsban nemzeti vetélkedő a köztereken való hosszú és szenvedélyes smárolás, de a magyar ennél jóval prűdebb nép. Sokak szerint a nyálcsere otthonra való, és csak arra az adott, két emberre tartozik - nemüktől függetlenül.

A homo büszkeség azt jelenti, hogy ők arra büszkék, hogy nem heterok
Nem.
A homo-k arra büszkék, hogy fel merik vállalni a homoságukat. Más kérdés, és erre később bővebben kitérek, hogy valójában mekkora bátorság kell ahhoz, hogy ma, Magyarországon valaki ki merjen állni a homoszexualitása mellett, és hogy erre mennyire lehet büszkének lenni.

A homo-k hasznosabb tagjai a társadalomnak, mert tehetségesebbek, és több GDP-t termelnek, mint mások
Nem.
A homoságukat hangosan, büszkén, demonstratívan vállalók többsége valamilyen ismert, és elismert közéleti személyiség: színész, politikus, vállalkozó, képzőművész.
Az öntudatos, egységes, zömében fővárosiakból álló, ismert és közismert homo közösség tagjai valóban tehetségesek, és valóban többet adóznak, mint a többi ember, de ez sem a homoszexualitásuk következménye; és megnyugtatásul: a tehetség és a jólét következménye sem a homoszexualitás.
A homo-k között pont ugyanannyi arányaiban a jómódú vagy a művészi vénával megáldott, mint a teljes lakosságban. Csupán a vidéki, szegényebb homo-k jobbára titkolják másságukat.

A homoszexualitás normális, mert az állatvilágban is találtak rá példát
Nem.
Az állatvilágban találtak már sziámi-ikerpárként születő utódokat is, mégsem állítjuk, hogy pusztán ettől a sziámi-ikerség egy előnyös, trendi, menő, bátorítandó és támogatandó állapot lenne.
A homoszexualitás génhiba. Káros, de nem kóros mutáció. Ez van, ezzel együtt kell élni. Mindenesetre én nem ismertem olyan homo-t, aki ne cserélt volna azonnal egy hetero emberrel: tudják, érzik, hogy az állapotuk nem normális, és persze nem is annyira könnyű vele együtt élni.

A homofóbok igazából lappangó homo-k
Nem.
A netes kommentviták jolly-jokere a témában: megszóltad a homokat, te homofób? Azért, mert belül te is az vagy, hahá!
Először is, tisztázzuk: a homofóbia irtó marginális pszichés betegség, kb annyi valódi homofób létezik, mint ahány olyan ember, aki betegesen fél a vasúti váltókezelőktől.
Homofób az, akinek nem tetszik a médiából non-stop arcába öntött, erőszakos toleranciakampány, ennek hangot mer adni, és ezért a homo-k, de főleg az önkéntes, senki által fel nem kért jogvédőik rásütik a billogot.
Lappangó homoszexualitással vádolni a "homofóbokat" olyan, mint lappangó piromániával vádolni a tűzoltókat.

A homok ne fogadhassanak örökbe gyereket, mert megrontják, vagy homoszexuálisnak nevelik
Nem.
Alig történhet rosszabb dolog egy gyerekkel annál, mint hogy család nélkül, állami gondozásban nő fel. Az ideális apa-anya családnál rosszabb, de az intézetnél körökkel jobb, ha egy gyerek szerető, gondoskodó, felelősségteljes homo párral nő fel.
Írtam már: a homoszexualitás nem tanulható. De ha az lenne, sem nevelné egy homo szülő se a nevelt gyerekét homonak, mert - ahogyan már szintén írtam - tudja, hogy az mekkora hendikep.
A megrontásról pedig: de jó is lenne, ha a "normális", hetero nevelőszülők körében ismeretlen volna az ilyesmi! Hiszem, hogy egy esetleges homo megrontás semmivel sem rettenetesebb trauma egy gyereknek, mint egy hetero.

A női homo-k ne vehessenek részt mesterséges megtermékenyítési programban, mert a születő gyerek is homo lesz
Nem.
Az összes homoszexuális ember heteroszexuális szülők által fogant. Kell-e részletesebb indoklás az elmélet cáfolatához?
A homoszexuális hajlam genetikai elváltozás, de nem öröklődő.

Ma, Magyarországon, a homokat kiközösítik, diszkriminálják, állandó fizikai és verbális atrocitásoknak vannak kitéve
Nem.
Ugyan már, mi, hol, kicsoda?
Magyarországon 1770-ig jár(hatot)t törvényes halálbüntetés a szodómia, köztük a homoszexualitás bármely formájáért. 1961-óta nem számít bűntettnek sem. 1974-óta pedig nem tekintik betegségnek. 2009-óta a homo-k már bejegyzett élettársi kapcsolatot is létesíthetnek.
Ma, Magyarországon, a homokat pontosan ugyanazok a jogok illetik meg, mint a heterokat. Ugyanazt az oktatást, egészségügyi ellátást, jogi védelmet kapják meg, mint mások. A munkáltatók sehol, semmilyen formában nem firtatják a munkavállalók nemi identitását. Ugyanúgy lehetnek urológusok, óvónénik/bácsik, ügyfélszolgálati munkatársak, élelmiszeripari dolgozók, mint bárki más.
Minden intézmény, és szórakozóhely nyitva áll előttük.

A magyar embereket igazság szerint semennyire sem érdekli a másik, jobbára vadidegen ember szexualitása. Mármint, addig a pontig, amíg azt hivalkodón, tolakodón nem tolja az arcukba.
Ma Magyarországon egy homo pár bármikor, nyugodtan végigmehet kézenfogva egy utcán. Ez az igazság.

A homokat ugyanúgy megilleti a házasság intézményéhez való jog, mint bárki mást
Igen.
Legalábbis szerintem.

Az egyházi esküvő lehetőségének mérlegelését meghagynám teológiai vitának: döntsék el azok, akiknek az illetékességébe tartozik. (A nagyobb egyházak vezetőinek rugalmasságát, és döntéshozói sebességét ismerve pusztán maga a vita eltarthat még kb egy évszázadig.)
A polgári esküvő egy jogi közösség, vagyoni és elvi társulás, melynek kimondott-kimondatlan célja a biztonságos utódnemzés-és nevelés lehetősége a feleknek, és a hűség, a másik melletti elköteleződés írásos, törvényes fogadalma.
Miért annyira fontos ez a homoknak, akik a legritkábban hűségesek, akik nehézkesen tudnak utódokat nemzeni (közösen), és akik nem akarnak vagyoni közösségben élni? Ki tudja, de én azt mondom, hogy ha ez nekik ennyire fontos, ha ez a társadalmi elfogadottságuk ilyen erős szimbóluma, akkor hát legyen.

Két kikötést azért tennék.
Az egyik, hogy a homo házasság minden esetben azonnali vagyonközösséget jelentene, azaz a házasságkötésük pillanatától minden hozott tulajdon közös szerzeménynek számítana.
A másik, hogy a homo házasságot nem bonthatná fel válás. Ha már ennyire nagyon akarták a házasságot, akkor nem akarhatják ugyanannyira a válást is, igaz? :)

A homofelvonulás (="melegfelvonulás", "Budapest Pride", stb) a másság büszke, boldog, nyílt vállalása, és az elfogadás ünnepe, egy jó buli
Nem.
A homofelvonulás provokáció.
Abból is az aljasabb fajta.

A homofelvonulásokon üvölt a hangos zene, karikaturisztikusan, parodisztikusan, sztereotipikusan kidekorált homo-k üzengetnek szavakkal, transzparensekkel, gesztusokkal a heteroknak: na, na, mi van? TÁN NEM TETSZIK? Pedig tessék, mi csakazértis itt vagyunk, csakazértis polgárpukkasztunk. Bátrak vagyunk és büszkék, jelmezeink, parókáink, vastag sminkjeink, "művészneveink" mögött, dupla kordon mögött, rendőri sorfal védelmében.
A helyzet azonban az, hogy az állítólagos célközönség "a lábával szavaz": az átlagmagyart a legkevésbé sem érdekli a homok felvonulása. Nem látja, nem tudja, mi az a plusz érték, amit ők, pusztán a szexuális különbözőségükkel, a közösséghez hozzáadnak.
A homoszexualitás nem teljesítmény, hanem egy állapot, és annak sem túl érdekes, vagy újszerű.

Kik mennek ki akkor mégis? Nos igen, sajnos mindig lesz egy maroknyi hőbörgő futballultra, aki a Nemzetére rontó ellenségeket lát a sima provokátorokban, és ezek bizony atrocitásokat is elkövetnek, ha hagyják nekik. Olyankor aztán bömbölhet napokig a liberális sajtó: lám, Budapest a Homofób Fenevad fészke.

Érdekes kísérlet lenne az évenkénti homoparádét valamilyen kis település melletti pusztaságba kiszervezni. Vajon arra is elmennének a provokatőrök, hogy "jól érezzék magukat együtt, felhőtlenül, a többség által nem zavarva"? Nyilván nem, ahogy egyébként az átlagos, csendben, feltűnés nélkül élő homok sem járnak homofelvonulásra. Mert minek.


Végül álljon itt egy fénykép, mely jól eligazítja a bizonytalan olvasót azzal kapcsolatban, hogy akkor én most tolerálom-e őket, vagy sem (nem fogja, sőt):

homo.jpg

Ezen a blogon sohasem dívott a polkorrekt beszéd. A PoPr-sorozatban ez az eddiginél jóval feltűnőbben lesz jelen. A legtöbb dologra létezik a magyarban évtizedek, esetleg évszázadok alatt megszokott, közérthető kifejezés.
Nálam a krumplit krumplinak hívják. Nem burgonyának, vagy földialmának, vagy Különleges Keményítőgazdag Gumócskának. Egyébiránt nem nevezik csírás-földes amorf gömböcnek sem.
Se a túlérzékenységét óvni, se megsérteni nem akarom a krumplit. Ezért hívom krumplinak.
Ha mindezek ismeretében valamely kedves olvasómat az írás retorikája sérti, de csak abba tud belekötni, a tartalmába nem, azt megkérem, hogy kíméljen meg a felesleges köröktől. Lehet, hogy az ő személyes objektívuma alapján a poster meg egy büdös bunkó - lelke rajta.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csonkamenny.blog.hu/api/trackback/id/tr978756642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Artyom2034 2016.05.30. 19:13:24

Kíváncsi vagyok mikor jön egy liberális jogvédő és kezd el ájvékolni azon, hogy "miért nem támogatod a pride-ot?!444" meg "miért nem fogod fel, hogy az LMBTQIAPZNFGSJW emberek okosabb, szebb, trendibb, cukibb, több GDP-t termelő emberek, mint a bunkó paraszt heterok?!444". :D
Én 2 homoszexuálist ismerek. Az egyiket az egyetemről, ő egy teljesen normális tag, nem nyomja a másik képébe a szexualitását, nem nyomatja a melegpropagandát. A másikat még gimiből, ő 12-ikben "coming out-olt", viszont az az egy tanév elég volt ahhoz, hogy eltávolodjon az osztályközösségtől. Ő sem nyomta a másik pofájába a szexualitását, nyilvánosan ő sem viselkedett gusztustalanul, viszont a facebook-on állandóan nyomatta a melegpropagandát, jelesül azt, hogy az LMBTQIA... emberek mennyivel jobbak meg többek, míg a heterok csak azért vannak, hogy az alja munkát végezzék.

Paraphone 2016.05.30. 22:35:37

@Artyom2034: Bárkinek jogában áll hörögni, ha nem tetszik neki valami, mondjuk konkrétan a bejegyzésben kitértem rá, hogy a homo-k valójában miért nem ügyesebb, okosabb, szebb és jobb emberek.

Wrex 2017.08.15. 12:09:30

Csak néhány megjegyzés:
"A homoszexualitás tanulható, és mint ideológia, terjeszthető
Nem."
De.
És egyre inkább, hiszen ma már egyes országokban hogy homo valaki, bemondásra elfogadják. Biológiailag talán nem lesz az, de megfelelő operációkkal már azon is lehet "segíteni". Egyébként meg:
socialinqueery.com/2013/03/18/no-one-is-born-gay-or-straight-here-are-5-reasons-why/

"A homo-k súlyos betegségeket terjesztenek, mint a hepatitis, meg a HIV
Nem."
De.
"Gay, bisexual, and other men who have sex with men made up an estimated 2% of the population but 55% of people living with HIV in the United States in 2013."
www.cdc.gov/hiv/group/msm/index.html
Remélem ezt nem fogod "homo-k lejáratását célzó tévhit"-nek titulálni. A kapaszkodó megfogása stb. rész persze ettől még igaz.

"A homofóbok igazából lappangó homo-k"
Ide tűzoltók helyett inkább az kéne hogy kerüljön hogy ugyanezen gondolatmenet mentén a homofilek igazából lappangó nácik.

"A homok ne fogadhassanak örökbe gyereket, mert megrontják, vagy homoszexuálisnak nevelik
Nem....De ha az lenne, sem nevelné egy homo szülő se a nevelt gyerekét homonak, mert - ahogyan már szintén írtam - tudja, hogy az mekkora hendikep."
Sajnos de. Olvastam már pár cikket arról (sajnos a linkekre már nem emlékszem) hogy homo szülő (természetesen nem Magyarországon) igenis homónak nevelte a gyerekét és teljesen kétségbe volt esve mikor az a normalitás jeleit kezdte mutatni. Sőt pl. a svédeknél már egyenesen az óvodában kondícionálják a gyerekeket erre.

"A homokat ugyanúgy megilleti a házasság intézményéhez való jog, mint bárki mást
Igen."
Részben.
A házasság egy férfi és egy nő között köttetik. Az összes többi (tehát pl. a többnejűség is) nem házasság, hanem legfeljebb "bejegyzett élettársi kapcsolat" lehet. Ettől függetlenül természetesen homóknak is joguk van ellenkező nemű partnerrel házasságot kötni.
Szerintem.
süti beállítások módosítása