Nem árt az elején leszögeznem: én nem vagyok túlzottan nagy barátja az úgynevezett népképviseleti demokráciának. Belátható, hogy ahogyan ez minálunk működik, az maga a csőd.
Magával a demokráciával nincs bajom, de ha jobban beleásunk az eredeti kifejezésbe, akkor észrevehető, hogy a mostani, általános választójoggal és választott képviselőkkel súlyosbított rendszer árnyéka az ókori eredeti önmagának.
Athénban csak egy elég szűk kör bírt szavazójoggal. Teljes jogú athéni polgárnak kellett lennie (és férfinak). Ez ma valami olyasmit jelent, mintha csak középosztálybeli férfiak szavazhatnának.
Arról nem beszélve, hogy ténylegesen csak diktátort választottak (maguk közül), speciális esetekben, minden más ügyben de facto képviselőként működtek, azaz megvitatták, és megszavazták a város életét befolyásoló határozatokat. Magyarán a szavazópolgár egyben döntéshozó is.
Manapság nem egészen ez zajlik, igaz?

Viszont azt meg én látom be, hogy a demokrácián kívül nemigen lehetne bevezetni jobb rendszert.
Azon lehet vitatkozni, hogy az évezredeken át működő, öröklési elveken alapuló uralkodói rendszer jó volt-e, vagy épp jobb volt-e, mint a mostani, csak minek. A történelmet már amúgy sem lehetne visszaforgatni, évszázados üldöztetés és ellehetetlenítés után pedig amúgy is nagyítóval kéne összevadászni az egykori nemesség még fellelhető tagjait. Arról nem beszélve, hogy a történelem számtalan példát hoz arra, hogy egy öröklött jogú vezető lehet korszakos alakja nemzete krónikájának, de éppúgy lehet egy alkalmatlan zsarnok, vagy egy gyengekezű őrült is. Lutri.

A tekintélyelven működő, (kezdetben) erős támogatói háttérrel, és vaskézzel irányított és fegyelmezett diktatórikus rendszernek is megvannak a maga kézenfekvő előnyei, de itt pontosan ugyanaz a helyzet, mint az örökölt jogoknál. Egy vezető a legritkábban lesz egyszerre idealista és pragmatikus. Vagy idealista, de abban az esetben nem tud szervezni, és nincs tekintélye, vagy gyakorlatias, de akkor a legritkább esetben használja a hatalmát önzetlen célokra. Arról nem beszélve, hogy egy így választott, de rosszul működő diktátortól az esetek túlnyomó többségében nagyon nehéz megszabadulni, szóval ezt az utat is hagyjuk inkább.

Marad hát nekünk a legkisebbnek tartott rossz, a többpártrendszer, a népképviselet, az általános választójog.
Ezeken azonban van mit változtatni, bőven.

1., Törvényhozás, ellenzéki kontroll, Országgyűlés

A legfőbb hatalom, a Köztársasági Elnök, az MaO-on jelenleg egy jogi abszurd. Az aktuális Országgyűlés választja, de az aktuális Kormány jelöli. A szerepe másodlagos, szinte kizárólag protokolláris. Ha közvetlenül a nép választaná, akkor sem lenne a funkciójának több értelme, mert jelenleg is pusztán annyit tehet, hogy az alkotmányosan aggályos törvényjavaslatokat nem írja alá, hanem visszaküldi újratárgyalásra. Erre az Alkotmánybíróság is képes lenne; a protokolláris részre pedig a Miniszterelnök. Szerintem tehát a jelenlegi, "erős" Miniszterelnök-"gyenge" Közt.Elnök felállásnak még közvetlen választás esetén sincs értelme, a poszt tehát felesleges.

Az ún. ellenzéki kontroll, és az imigyen zajló Országgyűlési munka jelenleg egy vicc. Egy meglehetősen drága vicc. Az ellenzék zsigerből leszavaz mindent, ami kormányoldalról érkezik, a kormány ugyanezt teszi az ellenzéki javaslatokkal. Minden más csak a kameráknak, és a sajtó többi részének fenntartott hosszú választási kampány, színjáték.
Volt már 23 év alatt valaha olyan, hogy az ellenzéki összefogás, és a fegyelmezetlen kormánypárti képviselők téves szavazógomb-nyomkodása meghiúsított egy kormánypárti javaslatot? Ha volt is, azt egy kormányülés és egy dörgedelmes leszúrásokkal tarkított frakcióülés után beterjesztették újra, minimális módosításokkal, és csak keresztülverték végül.
Volt már olyan a 23 év alatt, hogy az ellenzék zsenialitása olyan javaslatot termelt ki, amit még zseniálisabb lobbizásuknak és meggyőzőképességüknek köszönhetően sikerült törvényerőre emelni? Igen, volt, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló javaslat (=fizetésemelés). Ez ügyben általában egységes szokott lenni a T.Ház.
A javaslatom az: az országgyűlési választás lezajlása után a legtöbb szavazatot szerző párt ha szükséges, bejelenti, mely pártokkal kíván koalíciót alkotni, majd megkezdi a kormányzást. A maradék küszöb feletti pártok alkotják az ellenzéket, mely tagjai delegálják azokat a felügyelőbizottsági, és egyéb tagokat, akik a Kormány munkáját vigyázzák. A kormány javaslatait kötelező jelleggel értékelik, módosító javaslatokkal látják el. Ha jogsértést vagy túlkapást tapasztalnak, azt azonnal jelentik az AB-nak, és/vagy a médiának.
Ennyi.

Az így megválasztott kormány megbízása korlátlan. Igen, ez azt jelenti: nem négy évre szóló.
Viszont ez a lehetőség nincs ingyen. Sokkal nagyobb beleszólást követel meg a választóktól. A választói bizalom folyamatos fenntartásának eszköze az érthető, világos, rendszeres, és sallangmentes kormányzati kommunikáció. Egy megszülető törvény, vagy törvénymódosítás ne csak a Magyar Közlöny írásos és digitális kiadásában jelenjen meg, és ne csak a jogi és közgazdasági bikkfanyelvet ismerők számára legyen értelmezhető. Működjön egy online kommunikációs portál, ahol minden változás szerepel betűhűen, kisbetűkkel, alatta az embernyelven leírt értelmezés. Kit érint, milyen változást jelent, mikor lép életbe, stb stb. Tárgyilagosan, jelzők nélkül.
Ha van esze az ellenzéknek, akkor ugyanezt ők is megteszik, az ő el nem fogadott javaslataikkal, mi lett volna, ha alapon, illetve jelezhetik az aggályaikat a lakosság felé a megvalósult jogszabályokkal kapcsolatban.
Amennyiben a nép elégedetlen a kormánya működésével, úgy kezdeményezheti a választások kiírását. A megfelelő számú aláírás összegyűjtése után a kormánynak kötelessége három hónapon belüli időpontra választást kiírni.

Helyhatósági rendszer:
Ugyanaz, mint az országgyűlési, annyi kiegészítéssel, hogy a nép csak polgármestert választ, a képviselő-testületet a kormány delegálja. A választott polgármester javaslatot tesz azokra a személyekre, akikkel együtt kíván dolgozni. A kormány és a Polg.mesterek konszenzust hoznak. Ha megmerevednek az álláspontok, és a választástól számított három hónap után még nem állt föl a képviselő-testület, akkor helyi választáson dönt a nép arról, hogy a polgármester, vagy a kormány akarata érvényesüljön. A szavazás eredménye az érintettekre nézve természetesen kötelező érvényű.
Az önkormányzat működéséről a helyi lakosság a kormányéhoz hasonló módon, az adott település honlapján kaphat tájékoztatást. Kisebb, pár száz fős községek esetében ez nyilván nem életszerű elvárás, ott személyesen kaphat bárki információkat a polg.mesteri hivatalban.
A polgármester ugyanúgy leváltható, mint a kormány, ugyanazzal az eljárással.

2., Választási rendszer

Országgyűlési és helyhatósági választáson való részvételre jogosult minden olyan Magyarországon élő magyar állampolgár, akinek az elmúlt három évben legalább 365 nap bejelentett munkaviszonya volt (és természetesen nem vonatkoznak rá egyéb kizáró okok, pl nem ül épp börtönben).
Kiesnek tehát a tartósan munkanélküliek, a nyugdíjasok, a felsőoktatási hallgatók (a költségtérítésesek is, amennyiben a sulira a pénzt apa-anya adja össze, és nem ők keresik maguknak), a GYED-en, GYES-en lévők nagy része, és minden egyéb ellátottnak számító személy is.
Ezen természetesen fel lehet háborodni, de nem ésszerű. A legtöbb rokkantnak, segélyesnek, nyugdíjasnak, diáknak, háztartásbelinek van olyan hozzátartozója, aki a szavazáskor az ő érdekeit is figyelembe fogja venni. Pl manapság sem zárják be, lehetetlenítik el az óvodákat, bölcsődéket csak azért, mert az ezeket igénybe vevőknek nincs szavazati joguk... Hiszen a szüleiknek van! És ha a szülő dühös a kormányra, mert a kiskorúakat ellátó rendszerét rosszul működteti, akkor a szavazáskor bizony ez is vezetni fogja a kezét.
Nyilván vannak egyedülálló öregek, akiknek se testvérük, se gyerekük. Vagy olyan árva gyerekek, akik "helyett" a szüleik nem szavazhatnak. Ők sajnos a rendszer vesztesei, de nem lehet olyan rendszert alkotni, ami mindenkinek egyformán igazságos. Ha ki akarunk szűrni 2millió, egyszeri nyugdíjemeléssel megvásárolható szavazatot, ha ki akarunk szűrni másik egymillió, egyszeri konzerv-és pálinkaosztással megvásárolható szavazatot, ha azok érdekeit akarjuk képviseltetni, akik a legtöbbet teszik bele a közös kasszába, akkor egy marginális kisebbség érdekeinek sajnos sérülni kell.

A választás maga egyfordulós, és csakis pártokra vonatkozik. Az egyéni képviselői szisztéma, és maga a fogalom is megszűnik. 23 év alatt hány olyan esetre emlékszünk vissza, mikor valaki úgy szólalt fel az Országgyűlésben: XY vagyok, a Taktaharkányi 39-es választókörzet képviselője. A körzetemben élők hozzám eljuttatott észrevételeinek, panaszainak, javaslatainak megfelelően dolgoztam ki a következő beadványomat:... Volt tíz ilyen eset? Több? Nemigen hiszem. A név szerint választott képviselőink 99%-a szavazóautomata, sok esetben nem is a körzetükben laknak, és a választók szintén döntő része azt sem tudja, ki az az ember, akire szavaz. Nem a nevet nézi (hacsak nem valami húzónevet indítanak egy olyan körzetben, ahol az adott párt amúgy kevésbé esélyes), hanem a párt nevét mellette. A képviselői fogadóórákon max annyi történik, hogy alkalmanként besétál egy-két ember, és elmondja, hogy mennyire remek ember ez az Orbán/Gyurcsány, és hogy minden rosszról a komcsik/nácik tehetnek.
A pártválasztás, és az egyéni képviselő választás jelenleg egy bürokratikus duplikáció csupán.
Ezzel együtt praktikusan megszűnik a választókörzet fogalma is. A választásra jogosultak elmennek szavazni a hozzájuk épp legközelebb lévő szavazókörbe, leszavaznak egy pártra, és kész. Annyian, amennyien. Nincs alsó részvételi érvényességi határ.


A kisebbségi önkormányzati képviselő választást egy tollvonással eltörölném, ahogy az egész vadhajtást is. Tegye fel a kezét, aki szerint ennek van bármi értelme. Köszönöm.

Bevezetném viszont a negatív szavazat fogalmát. Minden pártlogó mellett lenne egy zöld négyzet, és egy piros kör is. Ha valaki szimplán elégedetlen valamelyik párttal, akár ellenzéki, akár kormány, de a többi lehetőség sem nyűgözi le, akkor nem csak az otthonmaradásával, vagy az érvénytelen voksával tud szavazni, hanem valami ellen is: mindenki választhat, hogy a keresztjét egy db párt mellett, vagy egy db párt ellen teszi le. Az "ellen" szavazatok a számláláskor értelemszerűen az adott párt szavazatszámának egy mínuszt jelentenek.

Az önkormányzati választás a jelenlegi második forduló időpontjában lenne, vagy valamivel korábban. Itt viszont kizárólag polgármesterre, pártreferencia megjelölése nélkül lehetne szavazni. Egy "körzet"=egy településhatár, vagy kerülethatár. Plusz főpolgármester, Budapest esetén.

Az országgyűlési és az önkormányzati választások eredményét ezek után, egyszerre hoznák nyilvánosságra.

Az Országgyűlésbe való bejutási küszöböt, a paletta bővítése érdekében levinném 3%-ra.

Az ajánlócédula gyűjtés a mostanihoz hasonlóan zajlana, csak a párt szavazólapon való szerepeltetéséhez szükséges darabszámot nyilván nem körzetenként, hanem országos szinten kellene elérni.

Azt gondolom, hogy ez a fajta strukturális és választási rendszer a mainál igazságosabb, hatékonyabb, informatívabb, és működőképesebb lenne, a mostaninak a sok káros jellemvonása nélkül.

http://www.facebook.com/pages/Csonkamennyorsz%C3%A1g-blog/578684258816322

Első megjelenés: 2013. Március 30.