A magyarok általában büszkék a szürkeállományukra. Van is mire, találmányok, felfedezések, újítások sora tanúskodik a magyar kreativitásról.
Egy olyan tőke ez, amit mindenképpen érdemes kiaknázni, amit nem lenne szabad engedni, hogy az országon kívülre kelljen elszivárognia ahhoz, hogy ki tudjon bontakozni.
Egy célszerűen felállítandó, a jelenleg elaprózottan működő, kisebb kreatív műhelyeket összefogó állami Intézet két fő irányban tevékenykedne: zöld technológiák (és kisebb mértékben egyéb kutatás-fejlesztés), illetve elsősorban élelmiszerekkel kapcsolatos hatásvizsgálat.
Technológia kutatások
A vesszőparipám, hogy Magyarországnak a Zöld iparban vannak a jövőre nézvést lehetőségei arra, hogy Európa, vagy a világ élvonalába törjön. Ez még egy eléggé fiatal tudományág, de míg néhány országban már a '80-as években elkezdtek fenntartható, környezettudatos irányokba fejleszteni, addig mi ebben (is) "sikeresen" összeszedtünk egy 30 éves lemaradást.
Pedig ha valami, akkor ez az iparág az, ami nem igényel speciális erőforrásokat és körülményeket, egyedül szellemi tőkére van szüksége, ennélfogva számunkra ideális.
Miket tartok a fő kutatási területeknek?
Hulladékgazdálkodás:
- Gyűjtési, szelektálási hálózatok és rendszerek korszerűsítése
- Az újrafelhasználható anyagok fajtáinak bővítése
- Az újrahasznosítás energia-és vízigényének csökkentése
Energiatermelés:
- Napelemek méretének, súlyának, gyártási költségének csökkentése, élettartamának és leadott hasznos energiájának növelése
- Szélturbinák legoptimálisabb formájának kifejlesztése
- Geothermikus energiák hatékony kiaknázása; kis mélységű, lokális erőművek technológiai fejlesztése
Energiahatékonyság:
- Helyi és távolsági fűtési rendszerek korszerűsítése, hőtárolási technológiák fejlesztése
- Energiatakarékos eszközök fejlesztése
- Épületek nyílászáróinak, és falainak szigetelési módszerei
Közlekedés:
- Akkumulátorok súlyának, méretének, gyártási költségének csökkentése, alternatív, nem ritka és drága alapanyagok (pl: lítium) használata, nagyobb tárolt energia, rövidebb töltési idő
- Egyéb, alternatív hajtási módszerek vizsgálata (pl: biogáz: üzemeltetési kockázatok minimalizálása)
Rekultiváció:
- Szennyezett talajok gazdaságos megtisztítási lehetőségei
- Szennyezett ivóvizek tisztítása
- A levegő szén-dioxid tartalmának gyűjtése, tárolása (visszasajtolás)
- Invazív állat-és növényfajok, allergén növényfajok, kártékony rovarfajok elleni hatékony, és környezetbarát küzdelem
Ezen kutatások természetesen nem jelentenek teljes elzárkózottságot a világ többi részén dolgozó, hasonló témákban kutatásokat-fejlesztéseket végző szakemberektől, sőt: elvárt, hogy meglegyen a megfelelő együttműködés.
Egyidejűleg a már folyamatban lévő, hazai találmányok felkarolásában, prototípusok legyártásában, továbbfejlesztésében is segítséget nyújt az Intézet, a teljesség igénye nélkül pár példa: sörkollektor, aquapónia, gumiabronccsal javított aszfalt, a korábban már hivatkozott szemét-építőanyag stb.
Az ezen területeken elért eredményeket a későbbi gyártásban felhasználva biztosíthatunk gyermekeinknek-unokáinknak egy hasznos, működőképes, jól működő termelő-szolgáltató ágazatot, és nem utolsó sorban egy élhetőbb környezetet.
Hatásvizsgálat
Ez egy érzékeny témakör, mert mindannyiunk egészségét veszélyeztető aggályokról van szó. A nagy élelmiszeripari, egészségügyi, elektronikai lobbik ellenében szükség van egy, az elképzelhető legnagyobb mértékben megvesztegethetetlen, teljesen független szervre, amely elvégzi a kérdéses, alapos, olykor több éves vizsgálatokat.
Miről is van szó?
Rémhírek. Gyerekkoromban, emlékszem, felröppent, hogy a sárgarépa egészségtelen, mert a benne lévő karotin rákkeltő. Akkoriban jót nevettünk ezen, és a témában azóta is hallani mindenfélét, azért a mellett, hogy azóta ugyanúgy megeszem a sárgarépát, két dologról érdemes megemlékezni. Az egyik, hogy anno a háztáji csirkéink minden, de igazán minden kerti hulladékot megettek, egyetlen dolgot nem: a sárgarépát. Se nyersen, se lereszelve, se megfőzve. A fehérrépát, céklát, marharépát igen, a sárgarépát nem. A másik a volt kutyánk, aki mikor romlott húslevest kapott, lelkesen kievett belőle minden zöldséget, fehérrépát, zellert, karalábét, a sárgarépát viszont óvatosan megfogta a fogaival, és a lábosa mellé tette. Érdekes.
A lényeg, hogy az emberek nem csak különféle, az interneten időről-időre előkerülő, és terjedő rémhírek, és azok cáfolatai alapján tájékozódjanak. ne az egyszeri ember döntse el, hogy kinek hisz inkább.
Rengeteg ilyen rémhír látott mostanra napvilágot, a teljesség igénye nélkül felsorolok párat, hogy mégis mik lennének a vizsgálatok tárgyai:
- sárgarépa: jó a szemnek, vagy rákot okoz?
- spenót: gazdag vasforrás, vagy az egész egy elírás, egy csomó káros foszfáttal?
- tojás: jó koleszterin, vagy gyilkos koleszterin?
- a "fehér mérgek" listája: konyhasó: létfontosságú, vagy már kis mennyiségben is méreg? Kálium-kloridozzák, vagy sem? Ha igen, akkor az jó a szívnek, vagy rossz a potenciának?
- finomított fehér liszt: alapvető tápanyag, vagy mérgező glutén, csapás a beleknek?
- fehér kristálycukor: valóban olyan káros? A méz volna a megváltás?
- tej: fontos kálciumforrás, vagy felnőttkorban sima cukros-zsíros víz, ami csak átszalad az emberen, viszont a bélflórát tönkreteszi?
- hántolt rizs: egészséges szénhidrát, vagy bújtatott cukorbetegség-forrás?
- étolaj és margarin: egészségesebb mint a zsír és a vaj, védi a szívet, vagy egy molekulányira van a műanyagtól, és nem tekinthető élelmiszernek?
- bab, borsó: egészséges táplálék, vagy emésztőrendszert megterhelő massza?
- barackmag: mérgező arzénforrás, vagy gyógyító csodaszer?
- földimogyoró: ártalmatlan ropogtatnivaló, vagy allergiát okozó étel?
- nátrium glutamát, és egyéb ízfokozók, színezékek, állományjavítók, tartósítószerek, cukorpótlók: káros, és mennyire? Javaslatok a betiltásikra, és/vagy a kiváltásukra.
- klórozott ivóvíz: szükségszerű fertőtlenítés, vagy tervszerű mérgezés?
- napozás: fontos D-vitamin szempontból, vagy a bőrrák melegágya?
- mikrohullámú sütő: praktikum, vagy mindenen áthatoló sugárzás, molekuláris szinten szétrázott, tönkretett ételek?
- mobiltelefon: csontritkulás-és agydaganat kockázat?
- fluor(id) a fogkrémben: fogzománcvédő, vagy felszívódva súlyosan mérgező?
- vitamintabletták és egyéb étrendkiegészítők: hasznos, haszontalan, vagy egyenesen káros?
- gyógyszerek: többet használnak, mint ártanak?
- kemoterápia: hasznos vagy káros?
A lista természetesen bővíthető, bővülhet.
Ebben az esetben is fontos elvárás a külföldi kutatóintézetekkel való együttműködés, az ő vizsgálati eredményeik átvétele. Egyáltalán nem baj, ha egy kutatás nem öt évig, csak kettőig tart.
A kutatások eredményeit az állam elé kell terjeszteni, titokban. Onnantól az állam dolga, hogy a lakosságot tájékoztassa, a gyártók, forgalmazók felé az esetleges lépéseket megtegye, vagy enyhébb esetekben ajánlásokat tegyen (pl gyerekeknek nem nem javasolt).
Utolsó kommentek