Ajánlom magamat

Utolsó kommentek

  • Paraphone: @Ahoj-: Köszönöm a kiegészítést, egyetértek, írtam is, hogy nem ész nélkül kellene mindent bezárni, hanem alaposan megvizsgálni, mely vonalakban van olyan érdemi potenciál, amit fejlesztésekkel elő ... (2020.05.21. 10:28) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Artyom2034: Sokáig nem voltak cikkek. Nem akarsz írni az azóta történt dolgokról? Pl.: önkormányzati választások, gyöngyöspatai úgy? (2020.05.20. 17:19) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Ziu9: Azt a kérdést sosem teszik fel, hogy azok az utasok, akik a mai napig utaznak egy vasúti mellékvonalon (ahol néha tényleg úgy tűnik hogy megállt az idő), ehhez ők miért ragaszkodnak? Pedig oka van: ... (2020.05.20. 15:35) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • okleveles naiv: Tök jó, de... :) Az a "probléma" a gondolatmeneteddel, h ésszerű, logikus, és a zemberek javát szolgálná. Viszont a mogyoró "elit"-nek ezek semmit sem számítanak. Nekik a másik számít, amit írtál, h... (2020.05.20. 14:48) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Ahoj-: Azért volna néhány mellékvonalban potenciál. Ott van pl Kecskemét - Félegyháza - Szentes - Orosháza - Békéscsaba - Gyula tengely. Utas lenne rajta, feltárja az alföldet, csak ugye vagy kétszer - h... (2020.05.20. 13:03) Tarlós megőrült?!, avagy: a Máv-Volán fúzió
  • Utolsó 20

Címkék

abortusz (1) adóbevallás (1) ajánló (1) aktuálpolitika (5) alapelvek (1) alkohol (1) államadósság (1) államforma (2) allergén növények (1) anarchia (1) arculat (1) bankrendszer (1) Bayer (1) bevándorlás (2) bevételszerzés (5) bevezetés (1) Budapest (1) célok (1) cigaretta (1) devizahitel (1) drogok (1) egészségügy (1) egyházak (1) energetika (1) energia (1) Európai Unió (2) fejlesztés (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) Ferencváros (1) filozofálás (4) földtörvény (1) függetlenség (1) futball (1) garanciák (1) GMT+2 (1) gyalogos (1) gyorsvasút (1) hálózat fejlesztés (4) hatásvizsgálat (1) háziorvos (1) hirdetés (1) homo (1) homoszexualitás (1) honvédelem (2) hulladékgyűjtés (1) hulladékkezelés (1) idő (1) idősellátás (1) Ikarus (1) intézmények (1) invazív fajok (1) járműgyártás (2) jogállam (1) kamatterhek (1) káros szenvedély (1) kerékpáros (1) kerülendő szimbólumok (1) költözés (1) környezetvédelem (1) köszöntő (1) kötött pálya (5) közel-kelet (1) közigazgatás (1) közlekedés (10) közmédia (1) közösségi közlekedés (1) közterület (1) közterületek (1) közúti (3) külpolitika (3) kultúra (1) kutatás (1) lányok (1) légi (1) Magyar Munka Szervezet (1) Magyar Szabvány (1) Magyar Termék (1) megújuló energia (1) mellékvonal (1) menekültek (1) metró (1) mezőgazdaság (1) migráció (1) MMSZ (14) műemlékvédelem (1) működési területek (1) multikulti (1) nagymaros (1) Nato (1) négynapos munkahét (1) NER (1) nők (1) nyílt levél (1) nyugdíj (1) oktatás (2) önkormányzat (1) óraállítás (1) OVER (1) Paks2 (1) park (1) politika (1) politikai profil (4) popr (4) posta (1) prioritások (1) Rába (1) rágógumi (1) regionális központok (1) reklám (1) rendőrség (1) rendszerváltás (3) repülőtéri gyorsvasút (1) spiritualizmus (1) sport (2) szabályozók (1) szabványok (1) személyi okmányok (1) személyi összetétel (1) Szent Korona (1) szerencsejáték (1) szerviz (1) szigetelés (1) szobrok (1) szolgálati közlemény (3) természetvédelem (1) térségi együttműködés (1) tervezett elavulás (1) tolvajkergetők (1) Tomcat (1) tömegközlekedési csúcs (1) történelem (3) trianon (1) ügyintézés (1) Ukrajna (1) választás (4) valódi nemzeti konzultáció (1) vasúti (4) villamos (1) vízi (1) vízügy (1) zárszó (1) Címkefelhő

Feedek

Országmentés, béta verzió.

2013.08.28. 22:52 Paraphone

Kötöttpályás járműgyártás

Címkék: közlekedés kötött pálya vasúti járműgyártás MMSZ

Az előző bejegyzésben elmorzsoltunk pár könnycseppet az Ikarus agóniájával, és méltatlan hanyatlásával kapcsolatban. Ebben a bejegyzésben ugyanezt elkövetjük, de ami eddig szipogás volt, az most bömböléssé fog erősödni. Miért? Mert amíg az Ikarus sikereit a keleti blokkon belül elsősorban egyszerűségének, olcsóságának, és igénytelenségének köszönhette, hatalmas és biztos felvevőpiacát ez jelentette, a fejlesztéseket pedig kényelmesen elhanyagolták, és még a 2000-es években is egy 20-25 éves technológiát gyártva akartak felszínen maradni, magyarán: az ő bukásuk, vagy legalábbis drasztikus visszafejlődésük prognosztizálható volt, addig a Ganz (és egyéb hazai vagongyárak, járműjavítók) elsősorban a hazai igények, a honi kereslet kielégítését végezte, meglehetős sikerrel, többnyire önerőből. A Ganz (és oldalhajtásai, pl az acélszerkezet-gyártás, vagy áramátalakítók gyártása stb) viszont némi modernizációval és átalakítással tovább üzemeltethető lett volna. A Ganz tönkretétele a rendszerváltást lebonyolító körök egyik főbűne, a megszámlálhatatlanul sok közül.

Magyarország egy saját, komplett vasúti járműgyárat, illetve személy-és teherkocsi üzletágat könnyedén el tudna tartani, elég egy pillantást vetni a már a rendszerváltáskor is kissé öregecske és jócskán elavult technikával operáló kötöttpályás járműparkra. Ugyan egy mozdony, vagy egy metrókocsi nem számítógép-alkatrész, nyilván az élettartama nem 5-10 év, de az egy erős nonszensz, hogy hazánkban többségében nagyjavítások során átesett, tervezett élettartamuk másfél-kétszeresét elért járművek futnak. Ezek üzemeltetése se nem gazdaságos, se nem megbízható, felhasználói oldalról pedig korántsem komfortos.
A magyar vasúti gépgyártás újraindítása több szempontból is pozitív vonzatokkal járna:
- munkahelyek széles spektrumát generálná, a segédmunkástól a szakmunkáson át egészen a tervezőkig, fejlesztőkig bezárólag (a hazai beszállítókról nem is beszélve)
- jelentős megtakarítást jelentene az országban, mivel a licenszek, és a nyersanyagok járművé formálása jelentős hozzáadott értéket jelentene, a jelenlegi rendszer külföldi beszerzéseihez képest olcsóbban jönnénk ki
- a hazai igények csökkenésével, a folyamatos, gyártással párhuzamos fejlesztések után, a gyártókapacitás esetleges növelésével akár külföldi megrendelések sem elképzelhetetlenek, ami jelentős bevétel (és presztizs) az országnak.

Először készítsünk számvetést, hogy mi az amiből "főzünk", és hogy miként jutottunk idáig. A sorra vett, bemutatott járműveknél szempont volt, hogy jelenleg, vagy a közeli múltig utazhatunk/utazhattunk velük, a hatvanas években leáldozó gőzvontatású korszak; illetve a városi villamosvasút háború utáni toldott-foldott, szedett-vedett, favázas, majd acélvázasított kényszeridőszakát nem vettem figyelembe.
(A mozdonyok-motorkocsik esetében a régi Mxx és Vxx számozást használom, az új rendszernek egyrészt nem látom létjogosultságát, másrészt nem áll rá az agyam.)

Történelem

Dízel

M28 (Mazsola)
Gyártó: MÁVAG, Győr
Gyártásban: 1955-59
Darabszám(jelenleg): 34(20)
Az első dízelmozdonya a Mávnak, később már kicsinek és gyengének számított, de a mai napig használják állomási tolatószolgálatban, fűtőházi mozgatáshoz, stb.

M40 (Púpos)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1963-70
Darabszám(jelenleg): 74(25)
Jó konstrukciónak számított, még a fejlődő országokba is került belőle. Jelenleg csak kb 10 db üzemképes.

M41 (Csörgő)
M41_csorgo (440 x 330).jpgGyártó: Ganz
Gyártásban: 1972-84
Darabszám(jelenleg): 114(73)
"A" magyar dízelmozdony. Eredetileg a motorja a francia SEMT-Pielstick gyár licence alapján készült. Teher-és személyszállításban egyaránt használták/ják. 2002 és 2008 között 35 mozdonyt "remotizáltak", azaz új Caterpillar, vagy MTU motorokat kaptak. Ez jelzi, hogy ezekre a gépekre tartósabban számít a vasút.

M43 és M47 (Kis-és Nagy Dácsia)
Gyártó: Augusztus 23. Művek, Bukarest
Gyártásban: 1974-79
Darabszám(jelenleg): 42(2)/75(8)
Üzemi tolató és mellékvonali mozdonyokra volt abban az időben igény, de a Ganznak nem volt rá kapacitása(!), így kerültek képbe a románok. Maga a mozdony rettenetes minőségben összeszerelt, folyamatosan javítandó és felújítandó konstrukció volt (rászolgált tehát a becenevére), ahogy lehetett, le is selejtezték őket.

M44 (Bobó)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1954-71
Darabszám(jelenleg): 926!(120)
A háború utáni magyar mozdonygyártás legnagyobb darabszámban gyártott, igen jól eltalált konstrukciója volt. Tolatási célokra készültek, de kisebb tehervonati felhasználásra is alkalmasnak bizonyultak. A MÁV kb 200 darabot használt, jócskán gyártottak belőlük a SZU-ba, és más országokba is (nyilván főként a keleti blokkon belül). 2008-ig 50 darabot teljes körűen felújítottak belőlük.

M61 (Nohab)
Gyártó: NoHAB (svéd)
Gyártásban: 1963-64
Darabszám(jelenleg): 20(6)
Míg tőlünk nyugatra a '60-as években a Nohab volt a vontatási nívó, addig nekünk pénzért(!) kellett Thruman-dízeleket vennünk a Szovjetuniótól. (Ezek olyan amerikai mozdonyok voltak, amiket arra építettek, hogy Normandiától Berlinig elmenjenek, egy útra, csak oda, és ott szétessenek. Ezeket a ruszkik begyűjtötték, és velünk megvetették.)
Ezt az áldatlan állapotot kívánták megszüntetni a MÁV-nál, és az akkoriban 85%-ot kitevő gőzvontatást kicsit modernizálni. Voltak olyan bátrak, hogy 20 darabot vásároltak nyugatról, majd az azzal szerzett tapasztalataikat sikerrel alkalmazták a későbbi fejlesztéseikben. Az oroszok "hálából" évekig vetették a Máv-val a Szergejeket...

M62 (Szergej)
M62_szergej.jpgGyártó: Luganszki Mozdonygyár (szovjet)
Gyártásban: 1965-78
Darabszám(jelenleg): 273(85)
"A" másik dízelmozdony, a legnagyobb számban leszállított fővonali vontatásra alkalmas mozdony volt a kategóriájában. Elsősorban teherszállításra használták, de sokszor vontatott távolsági személyvonatokat is, ami azért problémás, mert a mozdony nem rendelkezett fűtéssel. 1999-ben 34 gépet "remotizáltak".

M63 (Dízel Gigant)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1970-75
Darabszám(jelenleg): 10(1)
Ennek a mozdonynak több okból is helye van a listánkban, egyrészt mivel a MÁV részére szállított legnagyobb teljesítményű dízelvonatról beszélünk, másrészt pedig magyar fejlesztése révén. Ugyan a motor licensze itt is külföldi (S.E.M.T. Pielstic, francia), de a gyártás teljes egészében Ganz. Sajnos csak 10 példány tudott elkészülni, és már csak egy létezik belőle. Távolsági, gyorsvonati üzemben is használták.

Dízel motorvonat

MDmot (Piroska)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1970-75
Darabszám(jelenleg): 42(0)
A nem villamosított mellékvonalak szolgáltatási szintjének emelése céljából fejlesztették ki ezt a járműcsaládot, amely nem klasszikus motorvonat, hanem inkább amolyan sajátos kocsiszerelvény, állandó mozdonnyal, és a hozzá csatolt kocsikkal+vezérlőkocsival.
Ugyan a konstrukció sosem működött tökéletesen, de megbízható, és komfortos volt. Viszont a kor kívánalmainak egyre kevésbé tudott megfelelni, így sorban váltották fel csehszlovák (BzMot), orosz (Usgyi), és a modern német (Desiro) motorkocsik. 2011-ben végleg kivonták a forgalomból.
Dízel motorvonat tervezésben és gyártásban Magyarország nem tudta újra megközelíteni az Árpád és a Hargita egykori sikereit.

Villany

V43 (Szili)
V43_szili.jpgGyártó: Ganz
Gyártásban: 1963-82
Darabszám(jelenleg): 400(379)
Az elavultnak számító Ward Leonard rendszerű  Kandó villanymozdonyok (V41 és V42 sorozat) kiváltása céljából vásárolta meg a Máv a direkt a számára kifejlesztett, szilícium-egyenirányítós V43-as licenszét egy német-francia-svájci-belga-angol alkalmi egyesüléstől.
A kor technikai színvonalának felső-közép kategóriáját képviselő, sokoldalú mozdony az évek során sokféle változtatáson, korszerűsítésen esett át, de mivel az átlagéletkora 35 év, ezért "a magyar villanymozdony" túl sokáig már nem tartható gazdaságosan üzemben. A Máv a kiváltásukat Taurus és Traxx mozdonyokkal a kétezres években megkezdte.

V46 (Szöcske)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1983-91
Darabszám(jelenleg): 60(60)
A villamosított rendezőpályaudvarokon való mozgatás, közeli rendezők közötti mozgatás, kisebb teherszállítási célokkal rendelték, és gyártották ezt a mozdonyt, a Bobók és a Dácsiák kiváltására. Ma még mind megvan, de már igen sok a "letétes" (azaz még nem selejtezték, de már nem is vizsgáztatták le).

V63 (Gigant)
V63_gigant (440 x 347).jpgGyártó: Ganz
Gyártásban: 1974-88
Darabszám(jelenleg): 56(51)
A legnagyobb teljesítményű magyar villanymozdony volt. A prototípus elektronikája nyugatról jött, később a forgóvázához a Krupp "adott ihletet". Gyorsvonati személy, és nagymennyiségű távolsági teherszállításra is használták. Objektív megítélésem szerint a legszebb, legdögösebb magyar mozdony. :)

Villamos motorvonat

BDVmot (Hernyó)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1988-90
Darabszám(jelenleg): 20+12(20+12)
Jól használható, kedvelt elővárosi motorvonatok, jó gyorsulási képességgel. A '80-as évek közepének technikai nívóját hozták a '90-es években is, ami a Szili+Bhv kocsikhoz képest előrelépés, de a 2000-es évek igényeit már nem mindig elégíti ki.
A +12 36 betétkocsit jelent, amikhez a gyár csődje miatt nem készültek el a motor-és vezérlőkocsik, így azok hagyományos mozdonyok mögé besorolva közlekednek.


BVmot (Samu)
BVmot_samu (440 x 253).jpgGyártó: Ganz
Gyártásban: 1994
Darabszám(jelenleg): 3(3)
Eredetileg a közös, Bécs-Budapest világkiállításra tervezték/építették, IC-vonatként funkcionált volna a két főváros között. A világkiállításból ugye nem lett semmi, így végül 3 szerelvény készült el. Sajnos már átadáskor rengeteg gyerekbetegséggel küzdött, amiket azóta sem sikerült kinőnie. A rendelkezésre állási ideje nagyon alacsony - sajnos, szerintem ez a szerelvény pedig az egyik legmenőbb, legfuturisztikusabb jármű, ami a Ganzból valaha kigördült.

BVhmot (Kissamu)
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1996
Darabszám(jelenleg): 2(2)
A Samu kistestvérei, elővárosi és rövidtávú személyszállítási céllal készültek. Vezérlői kompatiblisek a BVmot-al, ami sokszor nem is jön rosszul...

Személykocsik (és tehervagonok)

A személykocsik elképesztő sokféleségére, és az azokon belül előforduló rengeteg alváltozatra még szemezgetés szintjén sem kívánok külön kitérni. Ha valaki szeretne mélyebben elmerülni a témában, az olvasgasson itt: vasúti kocsik
Szomorú látni, hogy a '60-as '70-es években a Rába Magyar Vagon-és Gépgyár, illetve a Dunakeszi Járműjavító gyakorlatilag a mai napig el tudta látni személykocsikkal a MÁV-ot.

Villamos (vidék)

Miskolcon a cseh Tatra-gyár és az osztrák Düwag termékei futnak.
Szegeden a Tátrák az egyeduralkodók.
Debrecen hazaiból dolgozik: a fővárostól levetett FVV csuklósok, és Ganz KCSV6-osok közlekednek.
KCSV6
KCSV6 (440 x 286).jpgGyártó: Ganz
Gyártásban: 1991-97
Darabszám(jelenleg): 11(11)
Az utolsó Ganz-villamos. Megbízható, kiforrott jármű, technikailag felveszi a versenyt a külföldi kortársakkal. Magaspadlós, de a középrész elvben gyártható lenne alacsony padlószinttel is. A Ganz tönkremenetele meggátolta ennek a típusnak a szélesebb elterjedését, ami igazán nagy kár.

Villamos (Budapest)

FVV-UV
Gyártó: Ganz
Gyártásban: 1956-65
Darabszám(jelenleg): 375(~30)
A háború utáni első, nem barkácsolt, hanem kimondottan saját igények alapján gyártott, új villamosszéria volt. Jól sikerült, jó megjelenésű villamos volt, közel 50 évig meghatározta a budapesti utcaképet. A folyamatos fejlesztések és átalakítások sem tudták megmenteni az elmúlástól, felváltották az érkező újabb hazai, majd külföldi villamosok. 2007-ben az utolsó vonalakról is kivonták.

FVV-csuklós (Bengáli)
Gyártó: FVV
Gyártásban: 1961-78
Darabszám(jelenleg): 181(?)
A Fővárosi Villamosvasút Füzesi főműhelyében készültek nagyrészt ezek a korszerűnek vélt, egyterű, csuklós szerelvények. Megjelenésükkor nagy sztároknak számítottak, de az üzemszerű használat alatt hamar kiderült, hogy több a hibájuk, mint az erényük.Jellemző, hogy a Pestre szánt villamosok felét(!) átvétel után fél évvel(!) vidékre passzolta a BKV.

Ganz csuklós (ICS=ipari csuklós)
ICS (440 x 292).jpgGyártó: Ganz
Gyártásban: 1965-78
Darabszám(jelenleg): ~150(?)
A Bengáliknál jóval sikerültebb konstrukció évekig a város kirakatvonalain (2, 4-6) közlekedett. Szintén erőn felül próbálták életben tartani a járműveket, folyamatos fejlesztésekkel-korszerűsítésekkel. A T5C5-ös Tátrák, a TW6000-es hannoveriek,  és a kimondottan a Nagykörútra rendelt új Combinok lassan kiszorítják ezt a típust is.

Hungaroplan (Csufi)
Gyártó: BKV-Ikarus
Gyártásban: 1988
Darabszám(jelenleg): 1(1)
Érdekességképpen emlékezzünk meg erről a különleges járműről, ami aféle kívánságvillamos volt a majdani gyártók felé a '80-as években. Borzasztóan igénytelenül összetákolt szerkezet volt, innen-onnan összeszedett autóbusz, és személyautó alkatrészekből. Mivel voltaképpen végig prototípus maradt, ez meglátszott a megbízhatóságán is: többet állt, mint ment. 2008-ban ki is vonták a forgalomból.

Földalatti vasút

A Ganznál a '70-es évek elején legyártották a Milleneumi Földalatti Vasút teljes, új, csuklós járműparkját, amik mára igen kiszolgálttá váltak, cseréjük időszerű.

Az első metróvonal építése idején az állam hazai gyártásból kívánta a metrókat kocsikkal ellátni, ezért a Ganznál szinte szolgaian másolták le a kor legújabb szovjet metrókocsiját, ezek voltak a P1 és P2 kocsik. A metróépítés újraindításakor már a Ganz nem vállalta a gyártást, így végül szovjet járművek érkeztek.

1986-ban egy korábban felmerült igény teljesítésére vállalkozott a nagymúltú gyár, miszerint hazai kútfőből próbálták az elöregedő orosz metrókocsik pótlását megoldani. Ebből lett G2 szerelvény. 1993-ig egyfajta próbaüzem zajlott, utasokkal, élesben. Ennek az évtizedes tapasztalatnak a kiértékelése lehangoló eredménnyel zárult: ha még lett is volna gyár, aki gyártsa (nem volt), akkor is szinte teljesen át kellett volna terveznie a szerelvényt. A járművet ekkor forgalomból kivonták, leállították.

Források a történelmi részhez azoknak, akik az egyes típusok történetébe jobban el kívánnak merülni:
Mozdonyok
Villamosok
Metró

Tanulságok

Nem véletlenül fárasztottam ennyit az olvasót az újabb kori magyar vasúti vontatási-és gördülőállomány gyártásának, fejlesztésének, karbantartásának a bemutatásával.
Tisztán látszik, hogy ebben a témában hatalmas, elkótyavetyélt lehetőségek vannak/voltak.
Az is látható, hogy a szocializmus szűkös keretein belül (cocom-lista, nyugati szakirodalom, és technológiák hozzáférhetetlensége, nyersanyaghiány, tervgazdálkodás, külpolitikai szempontok előtérbe tolása a beszerzéseknél stb) sikerült egy meglehetősen magas színvonalat létrehozni, egy nagy darabszámú gyártási kapacitással karöltve.

Persze ma, 2013-ban a helyzet sokat romlott, mondjuk a Ganz 1989-es csődje óta. Ez a bejegyzés talán 10-15 éve aktuálisabb lehetett volna. Azóta a Máv és a Gyesev elkezdte a külföldi beszerzéseket (Flirt, Talent, Desiro, Taurus, Traxx), és havi szinten olvassuk-halljuk, hogy ezek a beszerzések bizony nem álltak le.
A vidéki villamosüzemek szintén elkezdték a flotta modernizálását, spanyol, cseh, lengyel járművekkel.
Budapestre a Budai fonódó elkészülte, és az 1-es illetve 3-as vonal felújítása után szintén új, külföldi villamosok fognak érkezni. A régi metrókocsik helyett francia Alstomok érkeztek.

Mindezek a beszerzések természetesen cseppek a tengerben, tennivaló, felújítanivaló van bőséggel.
És ezek zajlanak is: a régi mozdonyok remotizációja többé-kevésbé folyamatos, a személykocsik modernizációja szintén, új, saját fejlesztésű és kivitelezésű IC-kocsik készülnek. Látható, hogy a mérnöki potenciál, a használható szakembergárda még nem szívódott fel teljesen.

Lehetőségek

Ahogy leírtam fentebb: a Máv vontatásban még mindig nagyrészt a Csörgőkre, Szergejekre, Szilikre, Gigantokra támaszkodik, egyre költségesebb fenntartás és egyre rosszabb rendelkezésreállás mellett.
A fővárosi, és vidéki elővárosi közlekedés javarészt mozdonyos szerelvényekkel van kiszolgálva, ami nem gazdaságos, nem praktikus (nem minden vonal Bp-Vác).
A budapesti Hév szerelvényei is lassan elérik az 50 éves kort. A fogaskerekű vasút a 40-et.
Villamosok terén még mindig nagy a háború óta görgetett deficit. 30-40 éves technológiákat vásárolunk használtan, full magaspadlós villamosokat (hannoveri), de még ezek is korszerűnek, modernnek számítanak.
Ha az M2 és a Gödöllői Hév összekötése megtörténik valaha, akkor oda is új szerelvények kellenek majd (alsó-és felső áramszedővel ellátottak). Az M2-ről az M3-ra átirányítható, felszabaduló Alstomok nem tudják darabszámban az összes széteső Metrowagonmars járművet kiváltani, szóval oda is kell valami...

Egy erős, határozott, komoly kormányzati szándék mellett, megfelelő alaptőke biztosításával, állami megrendelések garanciavállalása mellett a Ganz akár egy éven belül(!) feltámasztható lehetne.
Némi ráncfelvarrás után a Gigantokat azonnal el lehetne kezdeni gyártani. A régi tervrajzok leporolásával, az ismert hibák kiküszöbölése után a hiányzó Hernyó motor-és vezérlőkocsik megépíthetők volnának. Új, javított Samuk építésében szintúgy látok fantáziát.
KCSV6-os villamosokat szintén gyárthatnának, természetesen a kornak megfelelő módosítások elvégzése után (pl a már említett alacsonypadlós középrész, egyedi ajtónyitás, netán légkondicionálás stb).
A mai technológiák birtokában a G2-es metrószerelvény alapjain két-három éven belül egy új prototípust meg lehetne tervezni, le lehetne gyártani.
Ezek azok a példák, ahol 3-5 éven belül azonnali, közepesen nagy gyártókapacitást tudnánk biztosítani.

Egyéb, meglévő vagy felmerülő igényeket pedig saját fejlesztésből, illetve a történelmi példáknál látott, és a buszgyártásnál már javasolt módon, egy-két fejlesztéssel idősebb, kiforrott, de nyugaton már kifutó technikák licenszének megvásárlásával lehetne fedezni.

A személykocsi-gyártás még egyszerűbb téma, ott már(/még) az alapok megvannak, a kapacitást kell csak kibővíteni.

A tervezéskor a következő szempontok legyenek elsődlegesek:
- olcsó kivitelezés
- olcsó, könnyű karbantartás, könnyen cserélhető, könnyen hozzáférhető alkatrészek
- olcsó üzemeltetés (pl: alacsony fogyasztás)
- a felhasznált anyagok tartósak legyenek, a komplett járművek várható élettartama magas legyen
- magyarországi beszállítók arányának a lehető legmagasabb szinten tartása
- a felhasznált import anyagok aránya minimális legyen
- törekedés a környezetbarát, újrahasznosítható, újrahasznosított, és könnyen lebomló anyagok használatára
- megbízható üzemeltethetőség, könnyű kezelés (ez eleinte nem lesz könnyű, mivel gyakorlatilag éles használatba bevetett prototípusokról beszélünk)
- a lehető legtöbb kompatibilis alkatrész alkalmazása
- tudatosan magyarországi körülményekre szabottság (pl.: áramnem, kétoldali ajtók, peronmagasságok, stb).

Egy új, feltámasztott Ganz, és egy hozzá kapcsolódó jármű-és vagongyár felfuttatás után (~5 év) jó tíz évig tudna csak Magyarország számára évi 50-100 vadiúj motoros járművet, és hozzá 100-150 új vasúti kocsit biztosítani. Mivel Európa, és a fejlett világ a közlekedés jövőjét a jó színvonalú kötött pályás közlekedésben látja, ezért minden területen fel lehet készülni a hálózat bővülésére, és a hozzá kapcsolódó járművekre való igényre: városi villamos, gyorsvasút, államvasút, esetleg elképzelhető a teherszállítás reneszánsza is. A bővülés, és a folyamatos járműcsere a nagy hullám lecsengése után is biztosíthatná a gyár jövőjét - az esetleges export reményéről nem is beszélve.

A meglévő, régi, netán letétes járműveket sem kell szükségképpen szétbontani, sőt. Lassú, alapos felújításuk, korszerűsítésük (MMSZ!) speciális műhelyekben folyamatosan végezhető. Az így elkészült mozdonyok a teherszállításban kaphatnak nagy szerepet, mivel egy-egy mozdony esetleges meghibásodása, és egy szerelvény több órás veszteglése a vagonokban lévő árut nem érinti olyan kényelmetlenül, mint a személykocsikban ülő utasokat érintené. :)

Szerk.: Kis híján megfeledkeztem erről a bejegyzésről. Érdekes problémákat boncolgat, de szerintem rossz válaszokat ad.

"Összefoglalva tehát, ahhoz, hogy a magyar városokban magyar villamosok közlekedhessenek, a következőt kell megoldani:
1. Találni egy befektetőt, aki hajlandó a fejlesztést, a gyár újraindítását, az egészet sok-sok milliárdért finanszírozni
2. Megtalálni azt a szakembergárdát, beszállítói kört, akik képesek megfelelő minőségű villamosok sorozatgyártására
3. Biztosítani a befektetőt, hogy az általa gyártott villamosokat tényleg megveszik a magyar városok
4. Forrásokat találni a villamosvásárláshoz, mivel az EU direktben ehhez biztos nem ad pénzt
5. Forrásokat talán a felmerülő pluszköltséghez, mert a szükséges kezdeti fejlesztések miatt a magyar villamosok sem lesznek olcsóbbak külföldi társaiknál. (vagy piaci áron alul kellene adni a járműveket, lényegében veszteségessé téve a villamosgyártást) 
6. Türelmet kérni a városlakóktól, hogy viseljék még el a régi kocsikat, hisz alsó hangon is öt év, mire egy új magyar villamos elkészülne
7. A következő évekre szüneteltetni az új vonalak építését, hiszen az oda szükséges kocsik nem készülnének el időben.
8. Mivel további piac nehezen akad, így újabb forrásokat találni a gyár mesterséges fenntartására, vagy épp megszüntetésére."

1. Magyar állam
2. Szerintem nem halt még meg mindenki, illetve nem menekült külföldre, aki egykor ezzel foglalkozott+a mai napig zajlik villamos-, gépész-, közlekedés-, és egyéb mérnökképzés hazánkban
3. Miért vennének mást? Hazai, olcsó, saját igények szerint készült - ráadásul a döntés kézivezérelt, mivel úgy az önkormányzatok, mint a közlekedési vállaltok szoros kapcsolatban, ha úgy tetszik: kölcsönös függésben élnek
4. Ezen a blogon ki beszél már az EU-ról? :) Egyébként az egy gazdag ország, ahol stadionokra havonta találnak 8-10 milliárdot, talán villamosokra is lenne ennyi...
5. Igen, piaci áron alul lehetne/kellene tartani a járműveket. Hogy ez szükségképpen veszteséges volna? Ha nem a legmodernebb űrtechnikát akarjuk megvalósítani, a legdrágább anyagokból és - Isten bocsássa meg - a legpreciziósabb eljárásokkal építünk, akkor lehetséges lenyomni az árakat. A nyereségtől való eltekintésről nem is beszélve
6. Ez így van, de külföldről venni se jön össze a pénz sokkal gyakrabban
7. Építeni nyugodtan lehet, villamosból is van annyi letétes tartalék, hogy ez ne legyen a hálózati fejlesztések gátja. (Egyébként pedig van bőven tennivaló a meglévő vonalak állapotát elnézve, szóval az épiparnak nem kéne karba tett kézzel várnia)
8. Ez egy axióma. Miért ne akadna?
+1: 9. Az író megfeledkezik arról, hogy egy vasúti gépgyárban, ahogy anno a Ganzban sem, csak villamosokat gyártanak ám...

Facebook-csoport

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csonkamenny.blog.hu/api/trackback/id/tr75482720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_zahnrad 2013.09.03. 21:49:16

A vasúti járműgyártáshoz sok tőke és fix piac kell. Ez utóbbi már régebben sem volt meg, gondoljuk csak a 3-as metrón a 90-es évek elején megfordult Ganz motorvonatra. Gyakorlati tapasztalat pedig végképp nincs manapság a járműtervezéshez még értők kezében. Legközelebb próbálj jobban tájékozódni egy ilyen írás előtt, ajánlom az Indóház extra nevű újság korábbi számait.

Paraphone 2013.09.06. 11:06:18

@_zahnrad: A bejegyzésben leírtam. "Sok" tőke: Magyar Állam. Fix piac: MÁV, (GyESEV?), BKV, egyéb KV-ok.

A Ganz metróról egy bekezdésben magam is megemlékeztem, nem tudom, mire jó példa: volt egy valós igény (azaz fix piac), de nem volt meg a hozzá szükséges stabil technológiai, és egyéb (pl: kutatási, gazdasági) háttér. HA az a konstrukció egy világcsodája lett volna, szerencsésen eltalált megoldásokkal és megbízható kivitelezéssel, és ennek köszönhetően biztosított volna egy masszív, harmincas-ötvenes nagyságrendű megrendelést a gyárnak, akkor sem vagyok abban biztos, hogy ez kihúzta volna a Ganzt a mocsárból: egy típussal nem lehet egy egész, ilyen típusú üzemet még csak nullszaldósan sem üzemeltetni.

Aki a Ganz bezárásakor 20-30 éves volt, az most 40-50 (sincs). Nem remegő kezű aggastyánokról van szó, akik előtt még a kéregöntésű vasúti kerék sem ismert, amikor arról beszélünk, hogy egy restarthoz össze lehetne szedni a szétszéledt szakembergárdát. Igen, az ő technikai tudásuk elavult, de ácsi! Ebben az országban alig csillapuló lelkesedéssel folyik a gépész-és egyéb mérnökképzés. Tele vagyunk lelkes, szakmájukon belül elhelyezkedni alig, vagy teljesen képtelen fiatalokkal.

Nem akarom megismételni az egész bejegyzést a kommentben, de írtam: az újraindulás relatív gyors lehet. Egy-két nem túl ósdi, évtizedes üzemi tapasztalatokkal kiegészíthető konstrukció tervei megvannak a "fiókok mélyén". Pl Hernyókat ""holnap"" el lehetne kezdeni gyártani. Említettem lehetőségként a licenszet is.
De itt van példának egy pár napos hír: iho.hu/hir/orosz-motorkocsikat-vesz-kuba-130903
300(!!) darab fakerekes, betonvázas, bontókalapáccsal javítható új(!) dízel-motorvonat. Kubába ez is jó, sőt, csak ez a jó. Nem igaz, hogy csak űrtechnikával lehet egy cég a határain kívül versenyképes. (Btw a Ganz a külföldi hírnevét régen is olyan helyeken szerezte a KGST-n kívül, mint Egyiptom, meg Argentína. Borderline 3. Világ. ILYEN piacokon most is tudnánk nyomulni.)

Köszönöm a jótanácsot, nem állítom, hogy a bejegyzés tökéletes, vagy éppen hibátlan, de az bizonyos, hogy ennyit még egyik másik megírása előtt sem bújtam a netet. Három nap, napi több óra... szeretem a kötöttpályás közlekedést, az a szerencse, de a végére csömöröm lett tőle. :)

mestska · http://cities.blog.hu 2013.09.21. 14:21:44

Köszönöm a linket és a helyzetelemzést. Sajnos az európai és világszint villamospiac helyzetét látva ma sem látom másként (bár az eredeti bejegyzés több éves): nem tud megélni magyar villamosgyártás csak magyar piacra építkezve. Ahhoz kiforrott, működőképes és nem utolsó sorban olcsó jármű kell, hogy külföldi piacon is lehessen vele működni. A Solaris vagy a PESA mindezt a nemzetközi szinten is elismert busz, illetve a vonatgyártásra építette fel, nálunk egyelőre egyik sincs olyan mértékű és szintű, hogy arra megfelelő alappal építkezni lehessen.

Az eu-ról elfeledkezni pedig igen botorság, amikor ma hazánkban lényegében az összes közlekedési infrastrukturális fejlesztés uniós pénzből valósul meg a budapesti villamosvásárlástól és négyes metrótól Szajol-Püspökladányig.

mestska · http://cities.blog.hu 2013.09.21. 14:25:28

Köszönöm a linket és a korábbi posztom elemzését. Sajnos azt kell mondanom, hogy így több év távlatából sem változott a véleményem: a magyar villamosgyártás megvalósulásának minimális az esélye. A piaci folyamatok ismeretében nem is lehet mondani mást: a pesa és solaris, mint a két példa, akit emlegetni szoktak egyaránt a nemzetközileg is elismert, sikeres, versenyképes busz, illetve vasúti járműgyártására alapozva fejlesztette villamosait. Nálunk ilyet nem találni, se vasúti, se buszos sznten.

Botorság ráadásul elfeledkezni az eu-ról, ami közel az összes infrastrukturális beruházást finanszírozza az országban. Uniós pénz nélkül jelenleg felesleges bármit álmodni.

mestska · http://cities.blog.hu 2013.09.21. 14:26:12

áh, azt hittem törlődött az első hozzászólásom. mindegy, a lényeg ugyanaz.

Paraphone 2013.09.21. 17:44:34

@mestska: Köszönöm a kommentet. :)
Valószínűleg nem tudnánk meggyőzni egymást, hiába írnék le újra mindent, amit a bejegyzésben, illetve a fentebbi kommentben leírtam. Engem valószínűleg csak a gyakorlat igazolna: ha ma elkezdenék feltámasztani a Ganzt, akkor 2023 őszén visszanézhetnénk, hogy jönnek-e megrendelések pl Albániából, vagy Bulgáriából mondjuk. :)
A többség, minél jobban elmélyed a témában, annál borúlátóbban (realistábban?) látja a fejlesztés-gyártás magyarországi jövőjét. Én inkább vagyok optimista, mivel lehet, hogy az indokoltan felül is hiszek, és bízok a magyarok kreatív-és alkotó képességében.

nemeza 2013.09.21. 23:19:51

@Paraphone: Van akinek nincs lehetetlen, de azért azt hiszem abban te is egyetértesz, hogy legalábbis könnyebb lenne, ha lenne egy tőkeerős vállalat, aki befektet a vasúti járműgyártásba, mert nincs jobb dolga, mintha 0-ról kezd valaki pénzt embert összekaparni.
Lásd pl. Kravtex-Credo

Paraphone 2013.09.22. 01:19:34

@nemeza: Én hiszek az erős államban. Az erős állam, ha azt nem elnyomásra használják, és felelősen csinálják, nagyon jó tud lenni.
Azt gondolom, hogy egy olyan, nemzetpolitikai szempontból is fontos, mondhatni stratégiai ágazatban, mint a közösségi közlekedés, és annak feltételeinek biztosítása, van jogosultsága az erős állami szerepvállalásnak.
Nem tudom, mennyivel állnánk jobban, ha mondjuk a Stadler, vagy a Bombardier gyártaná Magyarországon, magyar név és logo alatt a saját, másod-és harmadvonalbeli termékeit.

nemeza 2013.09.22. 11:33:48

Nem látom be, miért lenne attól jobb, hogy magyar márkanév alatt valami "másod-és harmadvonalbeli" termékpaletta készülne csak azért, hogy magyar legyen a logó.. Lásd Rába-Volvo..
Ha van magyar termék, akkor legyen az élvonalban, és tervezzék is magyar mérnökök, ne csak gyártani kelljen!

Szerintem túl sokat vársz el az államtól (sült galamb effektus), ami pont nem erős.. Szerintem még sokáig nem.

jack o'neill 2013.09.24. 10:43:29

Érdekes egy poszt az biztos és hogy a valóságtól nagyon durván elrugaszkodott, az is biztos.

A Ganz egy éven belül feltámasztásának képessége komolynak vicces, viccesnek komoly kijelentés!
A cég mérnökei javarészt idősek, a fiatalabbak meg elmentek / váltottak.
Kimaradt majd 20 évnyi generáció. Azt ne mondja senki, hogy ezt a BME a pusztán iskolapad megoldással pótolná...
Se felkészített gyár, se megfelelő pénzügyi lehetőség nincs. És ne mutogassunk arra, hogy van x milliárd mert az az x milliárd inkább menjen az infrastruktúra fejlesztésére és a járművek cseréjére, mint sem kétes kísérletezgetésre.

"Némi ráncfelvarrás után a Gigantokat azonnal el lehetne kezdeni gyártani. A régi tervrajzok leporolásával, az ismert hibák kiküszöbölése után a hiányzó Hernyó motor-és vezérlőkocsik megépíthetők volnának. Új, javított Samuk építésében szintúgy látok fantáziát.
KCSV6-os villamosokat szintén gyárthatnának, természetesen a kornak megfelelő módosítások elvégzése után (pl a már említett alacsonypadlós középrész, egyedi ajtónyitás, netán légkondicionálás stb).
A mai technológiák birtokában a G2-es metrószerelvény alapjain két-három éven belül egy új prototípust meg lehetne tervezni, le lehetne gyártani."
Ez még kívül állóknak is olyan mérhetetlenül vad, hogy ehhaj.
Némi módosítás után gyártsuk a Gigant-ot???
Úr Isten. Egy 70-es évekbeli technikát némi módosítással? Közben a Siemens már a Taurus utódját gyártja (Vectron). Hol van ahhoz már a Gigant? Még a maga idejében sem volt egy csúcs!!!
A BDV / BV / BVh triót is hiba kiküszöbölés? Pici módosítás?
Erre mondaná a GPS, hogy újratervezés ember!
Nézd meg a FLIRT-et és a KISS-t, utána meg azt a rakás csődtömeg selejt BDV-t, ami már a '90-es években is inkább mókás volt, nem hogy 2013-ban!
Na meg hogy részben LF, KCSV6-ost akarsz lenyomni az emberek torkán akkor, mikor a piacon fényévekkel jobb és korszerűbb termékek vannak???

Már nem azért, de ez szinte minősíthetetlen.
Az utasok torkán akarsz szart lenyomni polírozva, rengeteg állami pénzből, hogy aztán lehet, egy rakás ócskavas lesz?
Az én farkammal ne verd a csalánt légy szíves!
Mikor lesz az utas végre fontosabb, mint a vagizás?
A Ganznak alig volt olyan terméke, ami szóra érdemes (KGST-n belül persze volt. De, azon belül!). Nem kell az emberek pénzével szórakozni csak azért, hogy elmondhassuk, íme: magyar seggbe magyar lófasz!*

*Erre tökéletes a hazai "buszipar"!
2003-ban bezárt az A buszgyár (Ikarus, SzFehérvár). 2007-ben pedig a B (Ikarus EAG).
Közben a másik két hazai cég szinte minden tendert megnyert, amire volt típusuk (ez a két cég volt az Alfa és a Credo)!
Meg is hálálták!
Telebaszták az országot minősíthetetlen ipar kacatokkal! Az emberek pénzéből jelentek meg a kiskerekű Robur Credok és az igénytelen/összecsapott Alfák. Az Alfa azóta ugye jó okkal meg is szűnt. A Credo meg hoppon maradt, mert nem tudja kinek eladni azt a sok szemetet. Az ARC-Ikarus meg a másik fele...
Kutyának nem kellenek külföldön a rossz, ismeretlen buszaik, a sok vérpisti meg követeli, hogy ilyen csodákat vegyünk.
Miért? Egy román megérdemli a minőségi Citaro-t? Egy szerb a Solaris-t? A magyar utasnak miért kell a szart kapnia? Hogy a buszban legyen egy Made in Hungary tábla???
Hát ezen az áron rohadtul nem kell és már az vér pofátlanság, hogy valakinek fejében felmerül az utasok ily módon aló szívatása!
A NABI és a Molitus volt az a két cég, ami ért is valamit, ebből az előbbi már nem játszik.

Szóval nem tudom mit szív a blogger, de inkább legyen józan, objektív és tájékozott, mint "elszállt"!

Paraphone 2013.09.25. 21:26:49

@nemeza: Szerintem kb háromszor leírtuk nagyjából ugyanazt, te kommentben, és a bejegyzésben+a kommentekben. Vagy elbeszélünk egymás mellett, vagy nem fogjuk meggyőzni egymást - egyik sem vezet messzire. :)
Azért nekifutok mégegyszer: Japán 1945-ben egy megvert, legyőzött, szét(atom)bombázott ország volt, a középkort alig 20 évvel hagyva maga mögött. Nyersanyagok, tapasztalatok, és mérnöki-gyártói tudás nélkül a fejükbe vették, hogy ipari-technológiai nagyhatalommá, de minimum önellátóvá fognak válni. Nem kértek a Marshall-segélyből, se a készen kapható, bőséggel rendelkezésre álló amerikai eszközökből. Illetve de igen, párat megvettek. Azokat szétszedték, és saját márkanévvel, saját gyártásban, irtó hitvány minőségben lemásolták. Tömegtermeltek, és a japán emberek tömegesen vásárolták a minőségük révén, (az olcsó munkaerő révén), és az állami szabályzók segítségével mesterségesen alacsonyan tartott árú termékeket. 1980-ra a japán termék a "bóvliból" a "minőségi" kategóriájába fejlődött. Ma már tőlük lopnak, őket másolják.
Tehát mégegyszer: mi kellett ehhez?
- állami szerepvállalás;
- "licenszelés" (nevezzük így eufemisztikusan a koppintást;
- a lakosság konok támogatása a kényszerű kompromisszumok elviselésével.
A példa mutatja, hogy nincs lehetetlen, csak nehéz.

Paraphone 2013.09.25. 21:55:06

@jack o'neill: Örülök, ha érdekesnek találtad.
(Bár elolvasni, és értelmezni, látom nem sikerült.)
Elsőre gyorsan leszögezném: a bejegyzéseim egyike sem arról szól, miként zárjunk össze egy meghitt helyiségbe téged, négy kigyúrt afro-amerikai életfogytossal. Szóval nem muszáj minduntalan olyan felzaklatott stílusban reagálnod, mintha legalábbis a popsid ártatlansága forogna kockán! Ember, csak közlekedésről van szó! Nyugalom.

A Ganz feltámasztása inkább egy merész álom, mintsem vicc. (Vicc az volt, hogy hagytuk tönkretenni és bezárni.) Igen, szakemberekkel feltölteni valóban nem lesz egyszerű, de már így is elvesztegettünk 20 évet, nem kéne még egyszer annyit várni. Az első években nagy mérnöki innovációra amúgy se lenne szükség, a bejegyzésben leírtak, és a későbbiekben általad kritizáltak okán.

Miért is releváns, hogy mit gyárt a Siemens? Nekünk netán a Siemensszel kellene konkurálnunk? Azt hittem, hogy a hazai, leharcolt, túlfuttatott, szétrohadt, végletekig kizsigerelt kötöttpályás járművek cseréjét kellene elvégezni. Neked a vasúti kocsiban ülve miért nem mindegy, hogy egy új Vectron, vagy egy új ("új", ha úgy tetszik) Gigant húzza a szerelvényt? És mi is a baj a Giganttal? Rajtad kívül senkit nem hallottam panaszkodni rá. :) 160-al már most elmegy néhány átalakított példány - de mindezt MaO-on hol? melyik pályán? Vagy az a baja, hogy nincs benne tudomisén... hálózati visszatáplálás fékezéskor? Na, pl ezekre írtam a "ráncfelvarrást". Tetszikérteni?
A Flirt-en mit nézzek? Szerintem kényelmetlen. Ja, hogy alacsonypadlós. Hú, de fontos szempont, rendeljünk már mindent ennek alá...
Rakás csődtömeg selejt... Ugyanarról beszélünk? Ja, hogy gyakoribb a meghibásodása egy 20 éves járműnek, mint egy öt évesnek? De érdekes! Mély tanulságokat lehet ebből levonni. Fogjuk fel az eddigi üzemeltetést próbaüzemnek, és az eddig tapasztalt hibákat KIJAVÍTVA építsünk újat... nem ugyanezt csinálja minden gépgyár?
A KCSV6 ellen csak annyi az érv, hogy van nála jobb is? Igen, nyilván örömteli lenne sinkanszen vonatokkal járni a Hungárián, de az ország lehetőségeit is nézni kell. Hitelből gazdagítsuk a külföldi gyártókat, vagy tegyük a pénzt egyik zsebből a másikba, mi itt a jó válasz?
Tudod, hogy a BKV(/BKK) miért nem vesz több Hannoverit? Mert nincs több eladó a piacon, azért. Egy 1973-tól 1993-ig, minimális változtatásokkal gyártott technológiáról beszélünk. De a BKV-nak már ez is űrtechnika, a jelenlegi flottájához képest! És mégis van ember, aki ekézi a KCSV6-ost, csak mert az ő nagyságos segge alatt csak zsírúj, nyugati villamos zümmöghet?

Látom, kedveled a buszos témakört. Akkor nyilván azt is tudod, hogy a románoknak, meg a szerbeknek miért "jár" a Citaro, meg a Solaris, és egy magyarnak miért vannak más elképzelései is. De ha mégse: Magyarország 30 évig látta el a kor szellemének megfelelő színvonalú tartós, megbízható buszokkal az egész kommunista tömböt. Hát ezért vannak olyan elvakult nacionalisták (racionalisták), akik visszasírják a magyar buszgyártást. Az, hogy ez jelenleg szar, ne az én hibám legyen már. Leírtam egy korábbi bejegyzésben, hogy mit tehetnénk ez ellen. Tudom, hogy olvastad, mert emlékszem, fröcsögtél ott is.

Hogy mit szívok? A fogamat, amiért nyilvánvaló dolgokért kell küzdenem az emberi önteltséggel és pökhendiséggel szemben.
süti beállítások módosítása